.
.
.
.
Fenn az ég, lenn a föld
Kettő között él egy hölgy
Alig több mint négy-öt éves
Kész a mákosrétes
Fenn a föld, lenn az égKettő között él egy hölgy
Alig több mint négy-öt éves
Kész a mákosrétes
Szívem hölgye nagyon szép
Társalgásunk eredményes
Jó a mákosrétes
Egyszer majd, ha felnőttél
Visszajövök érted
Leveszlek a hintáról
Ne sírj addig kérlek
Fenn az ég, lenn a föld
Boldog velem most a hölgy
Szerelmünkben szenvedélyes
Mint a mákosrétes
Elszédültél, mára elég
El kell mennem, ne légy mérges
Vár a mákosrétes
Egyszer majd, ha felnőttél
Visszajövök érted
Leveszlek a hintáról
Ne sírj addig kérlek
(Bródy János: Mákosrétes)
.
.
